|
�ltal�nos t�j�koztat�
Az iskola n�vad�ja
P�ter R�zsa (1905. Budapest - 1977. Budapest)
P�ter R�zsa (eredeti nev�n Politzer) a 20. sz�zadi magyar matematika
egyik nagy alakja. Azok k�z� a kiv�teles egyinis�gek k�z� tartozott, akik egyform�n
kiemelked�t alkottak kutat�k�nt (a rekurz�v f�ggv�nyek t�m�j�ban), pedagogusk�nt
�s k�nyv�r�k�nt. Munk�ss�g��rt sz�mos elismer�sben r�szes�lt, de neve m�ra m�r
szinte teljesen feled�sbe mer�lt, csak�gy mint azok� a kort�rs kelet-eur�pai
tud�sok� (G�del, Turing, Church, Kleene), akiket a sz�m�t�stechnika elm�let
t�rgy�ban P�ter R�zsa mellett megeml�thet�nk.
"Egy ter�let sem tudja a felfedez�s �r�m�t olyan m�rt�kig
k�n�lni mint a matematika, ami val�sz�n�leg a legnagyobb emberi �r�m".
- mondta P�ter R�zsa a nagyk�z�ns�gnek tartott el�ad�saiban, melyeket "A
gy�ny�r� matematika" c�mmel tartott gyakorta.
1922-ben az�rt iratkozott be az E�tv�s Lor�nd Tudom�nyegyetemre,
hogy k�mi�t tanuljon, de hamar r�j�tt, hogy igaz�n a matematika �rdekli. Olyan
vil�gh�r� matematikusokal tanult, mint Fej�r Lip�t �s K�rsch�k J�zsef, valamint
Kalm�r L�szl�, akivel hossz� id�n kereszt�l egy�tt dolgozott, �s aki el�sz�r
ir�ny�totta r� a figyelm�t a rekurz�v f�ggv�nyek szakter�let�re. A budapesti
tudom�nyegyetem elv�gz�se ut�n 1927-t�l k�z�piskolai tan�rk�nt dolgozott.
Kalm�r megismertette G�del nem-teljess�gi t�tel�vel, melyek alapj�n
P�ter R�zsa megalkotta saj�t bizony�t�si t�teleit. Az 1932-ben megtartott Nemzetk�zi
matematikai konferenci�n Z�richben egy el�ad�st tartott a rekurz�v f�ggv�nyekr�l,
amelyben el�sz�r tett javaslatot arra, hogy ezeket a matematika egy k�l�n �gak�nt
kutass�k. T�bb tudom�nyos munka k�vetkezett, majd 1935-ben summa cum laude doktori
c�met szerzett.
Az 1939-ben elfogadott fasiszta t�rv�nyek �rtelm�ben nem tan�thatott
tov�bb, �s r�vid id�re a budapesti gett�ba k�nyszer�lt, de P�ter a h�bor� alatt
is folytatta a munk�t. 1943-ban k�nyvet adott ki "J�t�k a v�gtelennel"
c�mmel. P�ter R�zsa els�sorban nem-matematikus �rdekl�d�s� intellektu�lis embereknek
sz�nta m�v�t, melyek alapja Benedek Marcellal folytatott levelez�se volt. Ez�rt
�gy kellett �rnia szeretett t�rgy�r�l, hogy komolyabb el�k�pzetts�ggel nem rendelkez�
olvas�k is k�vetni tudj�k, s kedv�k telj�k benne.
A h�bor� ut�n a pedag�giai f�iskol�k megalakul�sakor a Budapesti
Pedag�giai F�iskol�ra ker�lt.
1951-ben Rekurz�v f�ggv�nyek c�mmel monogr�fi�t jelentett meg,
amely sz�mos kiad�st meg�lt, �s amlye a Kossuth D�j elnyer�s�vel meghozta sz�m�ra
a nagy elismer�s�t. Amikor 1955-ben a F�sikola bez�rt, az E�tv�s Lor�nd Tudomy�negyetem
professzora lett eg�szen 1975-ig, nyugd�jaz�s�ig.
A di�kok �ltal t�bb gener�ci�n kereszt�l csak R�zsa nik�nt emlegetett
asszony az�rt is munk�lkodott, hogy l�nyok �s fiatal n�k sz�m�ra megn�vekedjenek
a matematika ter�let�n a lehet�s�gek.
1977-ben �ppen sz�let�snapja el�est�j�n �rte a hal�l. Genzwein
Ferenc di�k eml�kezett, hogy P�ter R�zsa azt tan�totta, hogy a t�nyek csak arra
j�k, hogy az igazs�g �r�kk� tart� keres�s�nek sor�n felszak�ts�k az agy �s a
l�lek csomagol�s�t.
A k�vetkez� f�iskol�kat, egyetemeket tudhatjuk szakmai partnereink
k�z�tt:
- Budapesti Gazdas�gi F�iskola
- Budapesti M�szaki Egyetem
- Nyugat-Magyarorsz�gi Egyetem K�zgazdas�gtudom�nyi Kar, Sopron
- P�zm�ny P�ter Katolikus Egyetem
- P�csi Tudom�nyegyetem
Az oktat�s helysz�nei
Sz�kesfeh�rv�ron
Az oktat�s valamennyi helysz�ne Sz�kesfeh�rv�r belv�ros�ban tal�lhat�.
Iskol�nknak teremhaszn�latot biztos�t a Katolikus Egyh�zmegyei Hat�s�g a Szent
Imre �ltal�nos iskola �s a Szent Istv�n M�vel�d�si H�z �p�let�ben. Saj�t, nyolctantermes
iskola�p�lettel rendelkez�nk a V�rk�r�t 9. Sz�m alatt. Tanulm�nyi irod�nk a
V�rk�r�t 54. sz�m alatt tal�lhat�.
Budapesten
K�t helysz�nen folyik az oktat�s, mindkett� k�zponti fekv�s�,
t�megk�zleked�si eszk�z�kkel, f�k�nt metr�val igen j�l megk�zel�thet�. Egyik
helysz�n az Apor Vilmos Katolikus F�iskola �p�let�ben, Krisztina krt. alatt,
a D�li-p�lyaudvart�l 5 perc gyalogosan. M�sik helysz�n V. ker�let V�r�smarty
t�r 2., a De�k t�ri metr��llom�st�l 3 perc gyalog.
|
