Romany Studies

The "CS" (reduced comfort level) Housing Programme: The elimination of Gypsy settlements and shanty towns during the socialist period in Hungary tamás attila hajnáczky The "CS" Housing Programme The aim of this paper is to describe the single party-state's Gypsy settlement elimination programme in socialist Hungary. In the course of the research, I relied mainly on decrees and reports issued by the local council apparatus as "secret dossiers" and on sociological studies from the period. The ideological background of the communist state's Gypsy settlement elimination programme, the so-called "CS-housing" programme (CS = reduced comfort level), was as follows: the Hungarian Socialist Workers' Party did not recognize the Hungarian Gypsies as a nationality and announced a policy of forced assimilation for them. The assimilation of the Gypsy population was mainly envisaged through the dismantling of their settlements and the dispersal of Gypsies among non-Gypsies. During the nearly two and a half decades of the CS-housing programme, more than 35,000 housing units were allocated, and most of the Gypsy settlements were dismantled. However, new forms of segregation emerged: ghettoized villages and segregated CS-housing settlements. In the last years of the socialist regime, it became clear that the single party-state's policy of forced assimilation of Gypsies had failed, and that the segregation of Gypsies could not be eliminated, partly due to the failures of the CS-housing programme. Furthermore, some village and town councils prevented the dispersal of the Gypsy settlers among the non-Gypsy population and created "more modern Gypsy settlements" for them.

This thesis studies the prisoner society at Gurs, an internment camp in southwestern France, between 1940 and 1942. It focuses on the everyday life of a German-Jewish group of internees, most of whom arrived following the German deportation of Jews from the Rhineland in late October 1940. During this two-year interval, German-Jewish prisoners comprised the critical mass of the prisoner society. This thesis contends that the Gurs prisoner society was not an offshoot of the Vichy state and presented myriad signs of internees’ impactful, though constrained, agency. It bore traces of internees’ particular trajectories and formed part of the history of western European Jewry. Its gendered division of labor reflected both middle-class European norms of behavior and the spatial separation of men and women in different sub-sections in the camp. Internees also participated in the management of food resources and bore responsibility for their distribution and maldistribution within and among different sub-groups in the camp. The prisoner society also produced its own heterotopias in the camp cemetery and hospitals. These heterotopias were spaces of both crisis and comfort where prisoners confronted challenges like illness and death but also experienced positive emotions due to reunion with family members and the forging of new bonds. All in all, consideration of the double character of the prisoner society at Gurs permits the reinsertion of German-Jewish victims into French historical narratives about the Holocaust. It also enriches conversations about agency and atrocity during the Holocaust by broadening the social and demographic profiles of those who qualify as historical actors and destabilizing binary modes of thought prevalent in the field of Holocaust studies.

A nemzetiségek magyarországi helyzete jogi szabályozásának, Kárpát–medencei története rövid áttekintésének és a kulturális autonómiájuk részeként működő oktatás-nevelés alkotmányjogi-közjogi kereteinek általános ismertetésén túl ez utóbbi konkrét bemutatását ehelyütt a lengyel nemzetiség iskolahálózatán keresztül szeretném majd esettanulmány formájában elvégezni.
A dolgozatomat egy elméleti és jogi alapvetéssel kezdem: előbb a kisebbség és a nemzetiség fogalmának differenciálását végzem el, majd az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok számbavételével, illetve a nemzetiségi önkormányzatok működésének, továbbá a települési önkormányzatok és a helyi nemzetiségi önkormányzatok viszonyának bemutatásával folytatom. Majd a Kárpát-medencében honos nemzetiségek történetének rövid lélegzetű áttekintését követően a nemzetiségek oktatási önigazgatásának intézményrendszerét, az anyanyelvi oktatás lehetőségeit vizsgálom meg. Ez utóbbi vizsgálódást konkrét esettanulmánnyal egészítem ki, amely a lengyel nemzetiség iskolahálózata történetét és jelenlegi működését mutatja be.

This article presents some main issues related to connectivity among Romanies worldwide and some processes that inhibit them. The different diasporic narratives and the political ideas that emerged in the last decades for development of a global Romani community, which comprises multiples territories and is able to overcome the internal drawbacks and consolidate a unity among the scattered and very diverse Romani groups are facing new forms of old challenges: news practices of bordering and surveillance targeting the Romanies, considered as a "security problem", that result in forced mobility or forced immobility for them and reveals the precarization of their citizenship status. The persistence of stereotypes that relate Romanies to criminality, nomadism, diseases, backwardness, foreign origin, and lack of national belonging has sustained and reinforced negative attitudes towards them and the discourse of Romanies as a public menace.

This thematic issue of Critical Romani Studies Journal on Roma and Environmental Justice in Europe focuses on authoritarian politics, biases in residential planning, extractivism, institutional corruption, and structural
inequities that produce and maintain uneven exposure to negative environmental and climate impacts as experienced by Roma. Across Europe, numerous Romani communities live in environmentally hazardous areas with restricted access to water, sanitation, and waste removal. Their air, land, and water has been contaminated by waste dumps, railways and motorways, industrial farms, mines or abandoned industrial areas, compounded
by unavailable public infrastructure or access to green zones. The uneven distribution of environmental harms and benefits significantly contribute to the inequities Romani people encounter in their health outcomes and livelihoods. They suffer from higher rates of long-term illness and their life expectancy is between 10 and 25 years less than the general population. This gap will further expand as vulnerable communities miss out on resources to effectively adapt or become resilient to the impacts of climate change.

Měli jsme jedinečnou možnost po celých deset let spolupracovat se smyčcovým orchestrem, který vychází z venezuelského programu El Sistema. Hlavním cílem příspěvku je představit odborné veřejnosti výsledky našeho dlouhodobého kvalitativního výzkumu, který se zaměřoval na vliv hudebních aktivit na rozvoj edukačních a sociálních kompetencí u dětí z prostředí dětského domova a u dětí se speciálními vzdělávacími potřebami. Zjistili jsme, že hudební aktivity jsou významným akcelerátorem celé řady kompetencí, nicméně je třeba brát na zřetel specifi ka cílové skupiny. Na základě našich výsledků navrhneme modifikaci přípravy budoucích realizátorů hudebních aktivit a nové generace hudebně výchovných pedagogů.

Absztrakt: A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény hívta életre a 13 honosként elismert kisebbség számára a döntően személyi elven alapuló kulturális autonómia hazai változatát, a települési, fővárosi (utóbb vármegyei is) és országos szinten szerveződő kisebbségi, a hatályos, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény újabb terminológiája szerint nemzetiségi önkormányzati rendszert. A nemzetiségi önkormányzatok választására – az egyedüli 1995-ös pótválasztásokat is ideszámolva – kilencedik alkalommal került sor 2024 júniusában, egy napon a helyi önkormányzati és európai parlamenti választásokkal, amelyet a korábbiakhoz hasonlóan a választási szabályokat érintő jogszabálymódosítás előzött meg. Települési szinten, döntően a roma önkormányzatok számának némi csökkenésének köszönhetően, 2019-hez képest 42-vel kevesebb, összesen 2146, míg területi szinten, az ukrán önkormányzatok bővülése következtében kettővel több, 64 önkormányzatot választottak, a 13 országos önkormányzat pedig a törvény erejénél fogva jött létre. A jogszabályi változások áttekintése mellett jelen tanulmány célja, hogy főbb vonalakban bemutassa és elemezze a legutóbbi nemzetiségi önkormányzati választások eredményeit, kitérve a 2022-es népszámlálás nemzetiségi adataival való összevetésre és olyan jellemzőkre, mint a választási verseny, a választói részvétel, a képviselői kontinuitás és a nemek aránya a megválasztott képviselők körében.

Abstract: Act 77 of 1993 on the Rights of National and Ethnic Minorities established the Hungarian variant of non-territorial cultural autonomy for the 13 recognised national and ethnic minorities, the system of minority self-governments (MSGs) organised at the municipal, metropolitan (later also at the county level) and national level, which has been retained by the new Act 179 of 2011 on the Rights of National Minorities. Including the only by-elections in 1995, the elections of MSGs took place for the ninth time in June 2024, on the same day as the local and European Parliament elections, which, as in the past, were preceded by a legislative amendment to the electoral rules. At the municipal level, mainly due to a slight decrease in the number of Roma MSGs, 42 fewer bodies were elected compared to 2019, for a total of 2146, while at the territorial level, due to the expansion of Ukrainian MSGs, 64 bodies were elected, two more than in 2019, and 13 MSGs at national level were created by force of law. In addition to an overview of the legislative changes, the aim of the study is to present and analyse the results of the recent elections to MSGs in broad terms, including a comparison with the relevant data of the 2022 census and characteristics such as electoral competition, voter turnout, electoral continuity and the gender ratio among elected representatives.

Kolokviální práce zkoumá počátky Československé punkové scény v kulturněhistorickém kontextu od počátku svého příchodu do Československa až do současnosti. V práci bude stručně představena historie punku od počátku svého vzniku v New Yorku v 70. letech, kde za počátek punku je zmiňován hudební klub CBGB až do období 80. let ve Velké Británii. Hlavní kapelu, která bude ve středu mého zájmu je dnes už neexistující kapela Hrdinové Nové Fronty a zahraniční velikáni typu Sex Pistols, Ramones či The Clash. V jedné z kapitol jsou na českých punkových kapelách zkoumány vlivy zahraničních kapel.

Ez a sztélé ősi magyar képírással készült, ami szótagírás. Olyan, mint egy képregény. Nagy kár, hogy csak ennyit láthatunk belőle, érdekes lenne a teljes szöveget elolvasni. A kezek, és a csákány közti felületet meg sem próbálom, hiszen nehéz kibogozni mit ábrázol. A téglalap ábrája alatt is vannak még jelek, nem tudni, mennyi, és nem lehet látni, hogy pontosan mi az, talán egy kutya, egy dőlt vonal, és egy ló? Ha jól gondolom, és erről van szó, akkor a KU.TYA+ DŐ.L+ L.Ó ábrája alapján a "KUDŐL", vagy "KUDL" szót kapjuk. Ez a "KÖTÉL" kifejezés, amely titulusként törvény, jog, bíró értelmű. Megtaláltam ezt a szót, és bemutattam már több leleten az előző tanulmányokban. Még érdekesebb azonban a "kötél" szó feletti rész. Itt el fogunk időzni, és gondolkozni a lehetséges olvasási variációkon. Remek példát láthatunk arra, hogy mi volt az egyik oka a szavak elferdülésének. Az írásvezetés jobbról-balra, alulról-felfelé, busztrofedon módon történik, ha tehát a kutyától haladunk a ló felé, akkor a következő jel a téglalap kell, hogy legyen, és ott már balról-jobbra olvasunk. A téglalap a kert, kerít jele. Mellette egy férfi nemi szerv, vajon mire gondolt, aki ezt írta, mely szót alkalmazta? Puca, fasz, here? Nem mindegy a jó eredményt illetően, meg fogjuk látni, hogy miért. A következő jel egy csákány, nem téveszthető össze mással. Ebből a három jelből rakjuk össze a szót, mert a következő három jel már egy újabb szó lesz. A téglalapnál, -mint kert, kerít, az első három hangzó alapján háromféle variáció jöhet szóba: -K.ERT -KE.RT -KER.T A csákánynál szintén, de ez igaz bármelyik képjelnél, hogy csak annyit használt fel a szótagból, amennyire a leírandó szóhoz szüksége volt. -CS.ÁKÁNY -CSÁ.KÁNY -CSÁK.ÁNY A nemi szerv esetében nézzük elsőnek a hasonlókat, (p/f) puca, fasz. Egyetlen értelmesnek tűnő szót tudunk belőle kihozni, ez a "kepcsák", vagy "kipcsák" szó. KE.RT+P.UCA / F.ASZ+CSÁK.ÁNY = KE.P.CSÁK. / KE.F.CSÁK. Felkapjuk rá a fejünket, hiszen ismerjük, hogy voltak kipcsák törökök. Na de ez a sztélé i.e. a 3. évezred közepéről származik! Hol voltak akkor még kipcsák törökök? Nézzük tovább, mi lehet még, ha pl. a "here" szót alkalmazzuk. KER.T+ HE.RE+ CSÁK.ÁNY = KER.HE.CSÁK. Kerhecsák, azaz Gerecsák állítólag egy püspök volt, ráadásul uruki. (Forrás: Arvisura) Akkor tegyük helyre a dolgot. Ehhez el kell olvasnunk a következő három jelet, ami egy irha jel, és két szekerce. IR.HA+ SZE.KERCE+ K.ÉTSZER = IR.SZE.K. Ha Gerecsák püspök volt, itt úgy is olvashatnánk, hogy érsek, azaz Gerecsák érsek, és azt hihetnénk, hogy ez egy jó megoldás. Szó nincs erről, mert ez egy ferdülés, úgy ahogy van, ami egy képírásos szöveg rossz értelmezéséből ered. Az Arvisurában leírt Gerecsák uruki püspök vagy érsek soha nem létezett, ráadásul az Uruk szó is egy ferdülés, mert eredetileg unug volt, ami pedig a "nagy" szó ferdülése. Erről írtam a "Magyarok nyomai Nyugat-Európában az i.e. IV. században" című tanulmányban az örmény Unag Astuas kifejezés kapcsán, ami Nagy Isztosz, vagyis Nagy Isten jelentésű volt. Az Uruk, azaz unug szó tehát a "nagy" szó ferdülése, mert Uruk egy nagy város volt, és a nagy szót mondták rá. Mindemellett tegyük hozzá, hogy volt egy Kish nevű város is. A következő 3 fotó a phaistosi korongról szól, jól nézzük meg, rajta van a csákány ábrája, és rajta van az irha eredeti képjele, ami egy minden irányban kifeszített bőr vagy szőrme, s ez a jel egyszerűsödött később egyenlő szárú keresztté: + Egyenlő szárú keresztet rajzoltak aláírás gyanánt az írástudatlanok, pont azért, mert az ír szót szimbolizálta, ami az irha szó eleje, és a szótagírásban i, vagy ir a hangértéke. A negyedik fotón a sztélén lévő irha jel látható. A phaistosi korongról pedig itt írtam: Egy halotti maszk az i. e. harmadik vagy második századból, amelyet a föníciai kereskedővárosban, Karthágóban találtak, a mai Tunézia területén. Peter Horree/Alamy Stock fotó

The edited volume, Roma in Central and Southeastern Europe: Navigating Muslim Identities, Challenges, and Activism addresses a complex and underexplored intersection of ethnic, religious, and activist identities. The volume focuses on the experiences of Roma communities with Muslim backgrounds, situating their struggles within broader frameworks of discrimination, resilience, and aspirations for societal transformation.
By examining the nexus between antigypsyism and anti-Muslim hatred, as well as the forms of activism that emerge from these intersecting oppressions, this collection fills a critical gap in the academic literature. It sheds light on a range of urgent issues, including the impact of multiple forms of discrimination on specific groups such as Roma women, and it explores the diverse strategies of resistance and community engagement developed within these marginalized populations.

A.  Based on the series of changes in :

*wolgWaH2- > SC vlaga ‘moisture’, *welgW- > S. valg- ‘take food / eat’, Ct. *welgWo- > *weblo- > W. gwefl f. ‘lip of animals’, MBr guefl ‘mouth of animals’, *weblo- > *bewlo- > OI bél m. ‘lip’, béoil p. ‘lips / mouth’

a path ‘moist’ > ‘snout / mouth of animals / etc.’ seems to exist.  This means that a similar set of words with *mu- (*mud- ‘wet / muddy’, *mus- ‘seaweed / moss’, *mut()- ‘dirt(y) / snout’) should be related in the same way.


B.  One set is fairly simple :

*muHt- \ *mutH- > G. mútis ‘snout / organ like the liver in mollusks’, múttakes (1) ‘*mold > mushrooms / *snout > beard’, mústax \ bústax ‘upper lip / mustache’, muttís ‘*stain > squid ink’, Al. mut ‘dirty / shit’, Ar. mut’ ‘dark’ (Whalen 2025a)

It’s also possible that G. mústax ‘upper lip’ and Kh. muštàq ‘flat-nosed’ are related.  For similar meanings, see C.


C.  Another set shows much more variation.  In Indic *muska- > Rom. mosko ‘face / voice’ (2), *mukṣa- > Lv. muc̦ ‘face’, one type of metathesis would be nothing odd.  However, S. múkha-m ‘mouth/face’ also resembles them greatly, and there is no good way to get kh without *kH.  If 3 words for ‘face’ in Indic are *muska-, *mukṣa-, and *mukHa-, failing to attempt to relate them would be foolish.  There is also *mukHya- > S. múkhya-, *mukṣya- > *moxṣi >> Bu. -móqiṣ ‘face’ (which had many other IIr. loans).  This is also supported by Kh. moxo-ḍók ‘cheek’ >> B.y. -móqoṭ (or from a similar IIr. source), with the same x > q (also seen in loans into Kh.).  Seeing s \ ṣ \ *H in several sets supports the reality of this alternation.

There is a way to explain this, with plenty of examples in other IE, a few in IIr.  In Greek, there is sporadic *sk > *xk > kk (3).  If *H was similar to *x or *R (Whalen 2024a), this would allow *ks > *kx > kh (or similar).  The opposite type in *kH1umbho- > S. kumbhá-s ‘jar/pitcher/water jar/pot’, *ksumbho- > S. kusumbha-s ‘water pot / safflower / saffron’ (Whalen 2025c).  This provides a reasonable way to relate them, and H \ s seems to be fairly common (Whalen 2024b).


*musko- ‘wet / moss / snout’, In. *muska- > Rom. mosko ‘face / voice’, *mukṣa- > Lv. muc̦ ‘face’, *mukHa- > S. múkha-m ‘mouth/face/countenance RV / snout/beak / entrance/surface / chief’, mukha-tás ‘in front’, Pa. mukha- m., Pk. muha- nu. ‘mouth, face’, Mult. mũhã m. ‘head of a canal’, Pj. mū̃h m. ‘face / mouth’, mū̃hā̃ m. ‘head of a canal’, Asm. muh ‘face’, Lh. mũh m. ‘face’, Awn. mū̃ [descending tone], Ktg. mū̃ [high level tone] m., mū̃a o. ‘mouth / face’, KS mukh n., mux p., D. múuk ‘face’, mok-éem ‘my face’, Kh. mòx ‘face’, A. múx, Dm. muk, mukh-a ‘in front’, Dk. múu, múuw-, Ti. mu \ mū ‘face’, Sa. mok, Ni. mük, Kv. mük, Kt. miúk ‘front of body’, ? >> Dravidian *mokam \ *mogam ‘mouth / face / front’ > Gondi mukam, Telugu mogamu, moga ‘front part / mouth of a river’

Kh. ḍúk ‘side peak of mountain’, moxo-ḍók ‘cheek’, ? >> B.y. -móqoṭ, HN -móquṣ ‘cheek’

S. +mukhá- ‘facing / in _ direction’, *som+ > sam-mukhá- ‘facing / (con)fronting / being face to face or in front of or opposite to’, *ud+ > unmukha ‘looking up / expecting’, Si. umuva ‘looking up / facing forward’, Asm. +muwā ‘facing’

S. a-mukhá- \ á-mukha- ‘mouthless’

S. múkhya- ‘pertaining to face or mouth AV / chief’, Pk. mukkha- ‘chief’, Pa. mukkhaka- ‘foremost / chief’, Np. mukhiyā ‘village headman’, Ktg. múkkhiɔ, Hi. mukhyā ‘chief’, Rom.g.hn. muy m. ‘face’, b. muy, sp. muí, w. mūī f., Sdh. mũhũ m. ‘face / mouth / opening’
*mukṣya- > *moxṣi >> Bu. -móqiṣ ‘face’

S. mukhará- ‘talkative’, m. ‘leader’, Si. mora ‘noise / shouting’, Lh. mōhar ‘first / foremost’, Pj. mūhrā m. ‘front’, muhrī \ mohrī m. ‘leader’, moharlā ‘foremost’, Hi. muhrā m. ‘front / van’, Mth. mohar f., mohrā m. ‘front’, Sdh. muhuro m. ‘front / face’, WPah.poet. mōro m. ‘first row in a group of dancers / vanguard of an army’, Ktg. mū́rɔ ‘head and neck of god made of metal and used in procession’, ?Kiũ. mhwerā ‘image of village deity’


D.  Dravidian *mokam \ *mogam might indicate that *kh > k \ g.  If so, other Dravidian words with sporadic voicing might be from the same.  These seem like loans, but there are also many similar words in & around India :

Bu. muš ‘end/edge’, -múš ‘nose/snot’, -múšpuṭ ‘beak’, -múpuṣ ‘nose’, -múltur ‘nostril’ >> Shina musū́ṭi ‘chin / beak’, maybe Kh. posòḷi ‘dried snot’


and even more outside this area :

S. +mukhá- ‘facing / in _ direction’, OJ pi-muka ‘*facing the sun’

S. múkha-m ‘mouth/face’, J. (South Iwate) muka ‘face’, OJ muk- ‘turn one’s head / face’

*musko- ‘snout’ > *mukṣa- > Lv. muc̦ ‘face’, Cn. muc’ar ‘snout / muzzle’, Bq. *mošu ‘muzzle / lip / face / nose’ (4)

*musko- ‘snout’ > Rom. mosko ‘face / voice’, Bq. *mošuko ‘muzzle / face / nose / beak’ (4)

G. mústax ‘upper lip / mustache’, Bu. *muṣtur > -múltur ‘nostril’ >> Shina musū́ṭi ‘chin / beak’, Bq. *mu(š)tuR ‘snout, muzzle, goatee under the lip’ (4)


Some say that mu- is ono. for the sound of lips smacking, etc., explaining why several groups might independently turn *mu- > ‘lips / mouth / face’.  However, if PIE had ‘wet’ > ‘snout’, it becomes much harder for ono. to be a reasonable explanation.  That each group shows many variants might also support a common origin, hidden by these optional sound changes.

They have been engaged in the field of Romani Studies for over four decades and have published extensively on Roma communities in Bulgaria, the Balkans, and Central and Eastern Europe. Their major publications include the first comprehensive monograph on the history and ethnography of the Roma in Bulgaria (1997), as well as seminal works on the Gypsies in the Ottoman Empire (2000), in Central Asia and the Caucasus (2016), the sourcebook Roma Voices in History (2021), the volume Roma Portraits (2022) and the book Stalin vs Gypsies: Roma and Political Repressions in the USSR (2024). They are also the editors and authors of six volumes of Roma Folklore and Oral History, in addition to numerous other books, scholarly articles, book chapters, assessment studies, and exhibition catalogues. Furthermore, they are the co-founders and co-editors of the Brill series Roma History and Culture.

Immanuel Kant’s philosophy is often consulted and used in the philosophy of sport, but typically in a cursory and oversimplified manner. He is often used as a starting point in argumentation to reinforce a taken position, often serving as a simplified adversary, or “straw man”, without the intention of deeply understanding his stance. In this paper, for the first time in existing literature, we will provide a comprehensive critical review and evaluation of the use of Kant’s philosophy in the discourse of the philosophy of sport. On one hand, we will examine papers that consider aspects of Kant’s philosophy in the context of sport. On the other hand, we will focus on papers in which parts of Kant’s philosophy play a central role within the discourse, discussion, or debate, particularly in four areas of the philosophy of sport: a) the epistemology of sport (e.g., Lopez Frias 2017); b) the ethics of sport (e.g., Loland 1998, 2002); c) the aesthetics of sport (e.g., Kreft 2015; Edgar 2015; Borge 2015); and d) the anthropology of sport (e.g., McNamee, 2008). It should be noted that only a small number of papers are explicitly dedicated to Kant, and these will receive special attention. In the final part, we will summarize critical assessments of the use of Kant’s philosophy in the philosophy of sport and indicate possible Kantian directions in the philosophy of sport.

This article aims to answer the question of how the glorious image of Rome was constructed in the fragments of the work Ab Urbe Condita that present the contact with other peoples. The interest is focused on the contextual analysis of the sequences that include the noun fama with the particular meanings of "general opinion", "good or bad fame", "reputation", related to various populations or people, in order to highlight the discursive strategies used by the author to serve the purpose of his work and the Augustan policy.

I Крымские этнографические чтения «Этнография Крыма и сопредельных территорий» состоялись 14-15 декабря 2023 г. в Симферополе. Их целью является изучение и сохранение исторического наследия народов Крыма, популяризация традиционной народной культуры, развитие исследовательской деятельности крымских ученых в области этнографии. Кроме того, чтения направлены на укрепление научного сотрудничества в области этнографии Крыма среди ученых Крыма, Российской Федерации, ближнего и дальнего зарубежья; установление прямых контактов между учеными, музейными сотрудниками, исследователями, представителями общественных организаций с целью создания новых проектов в сфере изучения этнографии народов Крыма. Чтения планируются быть ежегодными и приурочены ко Дню основания Крымского этнографического музея. В сборник включены доклады участников I Крымских этнографических чтений. «Крымский этнографический музей» (протокол № 7 от 9 августа 2024 г.) Редакционная коллегия: Лаптев Ю. Н. -директор ГБУРК «Крымский этнографический музей»; Науменко Л. А. -заместитель директора ГБУРК «Крымский этнографический музей»; Науменко А. В. -методист по музейно-образовательной деятельности отдела информации и культурно-просветительной работы ГБУРК «Крымский этнографический музей» Научный редактор -Науменко В. Е., кандидат исторических наук, и. о. декана исторического факультета, доцент кафедры археологии и всеобщей истории исторического факультета Института «Таврическая академия» Крымского федерального университета им. В. И. Вернадского

Mi jellemezte a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) első évtizedeiben a klasszikus lemezek kiadását? Cikkünkben a vállalat kezdeti időszakával foglalkozunk, és olyan meghatározó pontokra fókuszálunk a történetéből, mint az első Bartók-összkiadás és Fischer Annie Liszt-albuma.

We have all heard the term “lost in translation”, referring to the way one can never capture the entire essence of the original when translating a text. What about cases,however, when a text (a poem or song in this case) is actually improved in translation,something is won and the translated version goes on to lead a rich life of its own,even exceeding in impact the original. This paper will look at various approaches to translating songs, from those which try to preserve the original as closely as possible when translating the source text to those which are more interested in capturing the rhythm and cadence and which amount to more of an adaptation. The examples used will be either from or into English and will cover a range of genres and time periods.The songs analysed herein are not meant to be by any means comprehensive.

Sóskút községben használt köznapi nyelv az 1940-es és az 1950-es évtized fordulóján még a szlovák (tót) volt. (A lakosság vegyes származásának feltárása külön tanulmányt érdemelne.) A törés a nyelvkérdésben egyértelműen az 1947-es csehszlovákiai áttelepüléshez kötődik, amikor a községben maradtak döntő többsége tudatosan is magyarnak kezdte magát vallani, és gyermekeit már nem kívánta szlovák nyelvre szoktatni. Ebbe beletartozott az otthon használt nyelv is, de legfőképpen az iskolában oktatott szlovák nyelv tudatos negligálása. A mindennapi érintkezésből lassan, a nemzedékek növekedésével, kikopott a szlovák nyelvű beszéd. A folyamatot jelentősen meggyorsította a gazdaság szerkezetének átalakítása, az erőltetett iparosítás hatása (budapesti gyári munkavállalás), a korábbi vagyonviszonyok megváltozása (saját tulajdonú földek közösségi tulajdonba vétele). A középgenerációk (az ő gyerekeik jártak az 1950-es években általános iskolába) a családjuk körében már tudatosan, átgondolt szándékkal használták a magyart beszélt nyelvként, gyerekeikhez szinte csak e nyelven szóltak. E gyermekek ma a hatvanas éveik végét tapossák, tótul csak pár szót tudnak. A náluk is fiatalabb nemzedékek egyáltalán nem használják a nyelvet. 2018-ban, a tanulmány megírásának idején (néhány kivétellel) csak a nyolcvan évnél idősebbek tudnak tótul.

A kisebbségek, így a romák védelmének és identitás-megőrzésének fontos színtere az Európai Unió. Az európai uniós cselekvési lehetőségek megismerése az első lépése egy európai roma érdekérvényesítési stratégia meghatározásának. A tanulmány a romák védelmére felhívható jogalapok és az EU roma stratégiai keretrendszerének ismertetésével bemutatja a romák védelmével kapcsolatos politikai és jogi helyzetképet az Európai Unióban, valamint azonosítja és megfontolásra javasolja a romák számára is rendelkezésre álló európai uniós érdekérvényesítési eszközöket, amelyeket eddig csak részben vagy egyáltalán nem használtak ki az európai romák, holott a közös fellépés, az érdekérvényesítési eszközök előre meghatározott stratégia mentén történő kihasználása jelentősen előmozdíthatja a romák védelme érdekében tett európai uniós intézkedések sikerét.

Az EU első Roma Keretstratégiájának tizenhárom évvel ezelőtti elfogadása a romák uniós védelmének fontos mérföldköve, amely egyben a 2011 első felében megvalósult magyar EU-elnökség egyik legnagyobb sikere volt. Az EU időközben elfogadta a 2030-ig tartó második uniós keretstratégiát is. A romák helyzete az Európai Unió tagállamainak többségében továbbra is kezelendő feladat, jelentős horizontális és ágazati kihívások azonosíthatók a szakpolitika terén az egész unióban. Magyarország számára a romák helyzete kiemelt fontosságú kérdés, a romák felzárkóztatása és inklúziója pedig hazánk fontos gazdasági érdeke. Bár a romák integrációja a 2024-es magyar EU-elnökség során-ellentétben a 2011-es magyar elnökséggel-várhatóan nem lesz kiemelt prioritás, az elnökség jelentős figyelmet irányít majd Magyarországra, ami elősegítheti a fontos roma politikai kérdések hatékonyabb európai szintű tematizálását.

A Szakpolitikai elemzések a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet munkatársainak azon gyorsjelentéseit tartalmazza, amelyek meghaladják egy blogbejegyzés terjedelmét, tanulmányok előtanulmányaiként szolgálnak. Célunk, hogy minél aktuálisabb témákat dolgozzunk fel kutatási részeredmények bemutatásával. Az elemzések az Európai Bizottság struktúrájának megfelelően a magyarországi viszonylatban is kiemelten kezelt szakpolitikákat fogják össze, úgymint a soros elnökség, a demokrácia és jogállamiság, a digitalizáció, a gazdaságpolitika, a kisebbségpolitika, valamint a zöld- és energiapolitika.
Elérhető: https://tudasportal.uni-nke.hu/xmlui/handle/20.500.12944/101112?key=tárnok%20balázs

The Ethnological Archive of the National Museum of the Romanian Peasant (Muzeul Național al Țăranului Român, henceforward NMRP) preserves a substantial part of the photographic holdings of the former Museum of National Art in Bucharest (1906-1946). This archival core includes a fonds comprising over a thousand glass-plate negatives (re)inventoried at the beginning of the 1950s, concomitantly with the organisation of the Museum of Folk Art (Muzeul de Artă Populară). The lacunary and descriptive nature of the catalogue entries compiled on this occasion makes it clear that the archivists of the new institution could not refer to any preexisting records, relying exclusively on the visual content in the photos. Only a fraction of this fonds can be safely associated with the photographic output of the Museum of National Art and its long-term director, Alexandru Tzigara-Samurcaș; for the rest of these glass-plate negatives, questions of authorship and provenance are bound to remain open.

Going back to the primary data provided by the photographic artefacts themselves, I have identified in this fonds several series of portraits and rural views which stand out for their thematic and stylistic coherence, manifestly rooted in a good grip on fieldwork practice and familiarity with the pictured communities: by all appearances, fragments of an ample corpus of ethnographic photography taken in the last years of the 19th century in the counties of Vâlcea and Gorj. Some of these glass-plate negatives bear the marking “V.R.P. 99”. By analogy with several images published at the beginning of the 20th century, I have been able to link this marking to the work of Vitold (Witold) Rola Piekarski (1857-1909), graphic artist of Polish origins, amateur ethnographer and archaeologist, cofounder of the Gorj County Museum in Târgu Jiu (1894). The already limited art-historical literature on Piekarski only makes cursory mention of his photographic activity, while the discovery of positives ascribed to Piekarski in the collection of the Iron Gates Region Museum in Turnu Severin (E. Bosoancă, 1995) seems to have gone largely unnoticed in Romanian photo-historiography.

This presentation aims to take a firm step towards the rediscovery of Vitold Rola Piekarski’s photographic work, following the identification of the glass-plate negatives held in the Ethnological Archive of the NMRP. I shall discuss the cross-referencing methods used in the attribution and reconstruction of the corpus, applied so far to the NMRP negatives and the reproductions published during Piekarski’s lifetime, as well as to the positives identified in the collections of the Iron Gates Region Museum and the Library of the Romanian Academy. Finally, I shall touch briefly on the significance of the Piekarski corpus in the context of (proto)ethnographic photography, as practiced in Romania at the end of the 19th century.

Migration and human personality zdeněk uherek Migration is an important catalyst for personal and community change. This text deals with the self-presentation of Romani migrants from the Czech and Slovak Republics to countries of Western Europe and further overseas. In the introduction, I briefly contextualize the issue of migration from Central Europe and characterize the actors as a settled population, i.e. as subject to the same migration laws as the majority population of the mentioned states. I then go on to explain my theoretical approach, which is based on an understanding that not all attributes of human personality can easily be transferred across state borders. I apply this notion to Roma migration and show, on the basis of empirical examples, which attributes of their personalities Roma leave behind in their original home, what they transfer abroad, and what they remake in a new environment. The text deals particularly with questions of physical bodies, property, knowledge, skills, statuses, memories, social and cultural capital, familial and relational networks, and a collective sense of belonging. Migration is understood here as a physical movement which also allows Romani families to act on their statuses, and social and cultural capital.

The paper deals with the issue of hipporehabilitation and its effect on pupils with autism spectrum disorder. Presents the results of qualitative research in the form of case studies of three pupils with autism spectrum disorder. The aim of the paper is to analyse the effect of hipporehabilitation on pupils with autism spectrum disorder, to find out how the social competence of pupils with autism spectrum disorder develops based on the use of hipporehabilitation, how the emotional experience of pupils with autism spectrum disorder changes when using hipporehabilitation and what effect the horse environment has on behaviour of pupils with autism spectrum disorder. The results show that the environment of the horse stable and horses has a positive effect on pupils with autism spectrum disorder. A significant area of benefit of hipporehabilitation is the improvement of communication skills. Another area in which hipporehabilitation had a positive effect was self-realization and self-confidence improvement. An important aspect is taking into account the influence of other therapies, which can have a significant impact on pupils’ progress.

Dolgozatomban a Magyarországon beszélt beás nyelvváltozatok többségében megtalálható bánáti eredetű létigéket vizsgálom dialektológiai szempontból. Korábbi szakirodalmi adatokból úgy tudjuk, hogy a beások a létigei paradigmában 1-3 bánáti eredetű alakot (mis1SG, ňis1PL, vic2PL) használnak (lásd Papp 1980, 1982a, 1982b; Orsós 1994, 1997, 2002, 2008; Varga 1997; Orsós–Kálmán 2009), míg ezen elemek a román sztenderdben nem használatosak, a román nyelvtanok nem érintik a témakört (vö. Farkas 2007; Pană Dindelegan 2013; DEX 2016). Tekintve, hogy az említett művek szerzői 1-4 adatvételi helyen többnyire 1-1 informátorra alapozva végeztek nyelvleírást, elsőként arra a kérdésre kívánok válaszolni, hogy van-e eltérés a szakirodalom és a beszélőközösségek jelenlegi gyakorlata között, azaz milyen mintázatot találunk Magyarországon 60 mintavételi hely alapján és az eredmények mennyiben térnek el a várt formáktól. Ezt kiegészítendő a magyarországi adatokat összevetem három szomszédos országban található beás közösségben gyűjtött mintával. A vizsgálattal másodsorban arra szeretnék választ kapni, hogy az említett három alak milyen komponensekből áll és ez milyen kérdéseket vet fel, harmadrészt pedig a hibrid igesor látszólag hiányzó, a nyelvleírásokban nem szereplő alakjaival foglalkozom.

Faţă în faţă, statul şi “minoritatea” romilor îşi conturează două puncte de vedere diametral opuse. Protecţia individului de către stat este garantată prin legea fundamentală cât şi prin cadrul internaţional privind respectarea drepturilor omului la care statul este parte.
Punând în discuţie romii fie ca minoritate europeană, naţională sau etnică ori individul rom indiferent de statul căruia îi aparţine, se conturează cele două puncte de vedere. 
Pe de o parte, statul identifică problema romilor ca fiind preponderent socială cu nuanţe economico-educative şi sanitare cu o oarecare tentă de excludere socială. În schimb, societatea civilă romă argumentează lipsa accesului sau blocajul la drepturi fundamentale. 
Pe de altă parte, statul promovează la un moment dat politici de integrare dar accentul este încă o dată pus pe latura socială fără a se echilibra perspectiva accederii la drepturi civile şi adoptarea măsurilor non-discriminatorii. 
În schimb, politicile europene şi internaţionale s-au dezvolat în aşa manieră încât protecţia minorităţillor, la ora actuală reprezinată un criteriu esenţial pe care statele trebuie să îl ia în considerare dar să îl şi garanteze. În acest context, statele argumentează protecţia juridică a individului şi garantează egalitatea în faţa legii, consacrată atât în relaţiile interne cât şi internaţionale. Este aceasta suficientă?

z alábbi fejezetben kitérünk a nemzetközi ifjúsági munka kere teit adó intézményekre, szervezetektke, bemutatjuk azok műkö dését, felépítését. Részletesen szólunk az Európa Unióról és az Európa Tanácsról. Kitérünk a szervezetek által megalkotott jelentősebb doku mentumokra, illetve az azok által működtetett intézményekre, támoga tási programokra. Fejezetünk végén részletesen szólunk a nemzetközi ifjúsági munka módszertani keretét adó "interkulturális" tanulásról.

From my Berlin apartment I can see a chestnut tree outside my window; it drops its fruit and its leaves are being slowly eaten by time clothed in brown. In the corner store I spot Gorbachev vodka, filtered four times and crystal clear, of course. Mikhail Gorbachev died a few days ago. It was because of him that the regime collapsed, even if he tried to save it by supplying some oxygen in the form of glasnost and perestroika. Nonetheless that same Gorbachev supposedly said, “The Soviet Union without Ukraine is inconceivable” (Ukrainian Weekly, Nov. 24, 1991). The Soviet Union appeared to some as an iceberg, after the melting of which entities appeared that previously seemed not to exist, such as the Baltic countries and Ukraine. In 1989, the ‘Law on Language’ was adopted, which recognized Ukrainian as the only official language. Before that a diglossia existed that divided into a superior language, i.e. Russian, and an inferior language, i.e. Ukrainian. “The 1980s were a national rebirth,” Yuri Andrukhovych (age 63) tells me over Zoom from his Ivano-Frankivsk apartment where the air raid siren no longer sounds as often as it did. “Language was the number one topic. ‘Law on Language’ caused a big debate in society.” Yuri became active in rescuing the language as if it were an endangered species. It was necessary to create special conditions for it, new publications, and take care of the ecology of culture and the ecology of spirit. Perhaps a nation is an imagined community, as Benedict Anderson put it, yet it is difficult to regard languages as imagined entities.

Рецензия на составленный М. Юсупович сборник актов ковенского сеймика 1733–1795 гг. («Akta sejmiku kowieńskiego z lat 1733–1795» / Wyd. Jusupović, Monika. Warszawa: Instytut Historii PAN, Wydawnictwo Neriton, 2019. 660 s.). Т. Амброзяк указывает на значение данной публикации для изучения политической и общественной жизни Великого княжества Литовского и в целом Речи Посполитой в XVIII в. Рецензент отмечает относительную устойчивость деятельности ковенского сеймика, связанную с политической позицией семьи Забеллов в этом повете. Автор обращает внимание на существенную разницу в издании сеймиковых документов Литвы и Польши и на факт, что данная работа является первой публикацией сеймиковых документов Великого княжества Литовского. Т. Амброзяк положительно оценивает указанное издание, подчеркивая его целостность и факт привлечения материалов из фондов различных архивов и библиотек в Польше, Литве, Белоруссии и России. Рецензируемая публикация соответствует современной польской археографической практике применительно к изданию подобного источникового материала. Данный сборник соответствует модели издания «актов» сеймика, разработанной С. Кутшебой. Одновременно рецензент указывает на ряд вопросов, которые до сих пор не решены польской наукой, связанных, в частности, с передачей текста источникового материала. Автор подчеркивает, что, несмотря на имеющую место дискуссию о разработке новой инструкции по изданию исторических источников раннего Нового времени, польская наука до сих пор, хотя с существенными оговорками, придерживается «Издательской инструкции для исторических источников XVI – первой половины XIX вв.», составленной в середине прошлого столетия К. Лепшим.

Marginalised communities, including ethnic minorities, low-income families, and migrant or displaced populations, often face systemic barriers that can hinder educational attainment. Understanding the factors that shape the educational aspirations of these children is essential for developing effective interventions and policies to promote educational equity. This article synthesises existing studies on the educational aspirations of children from marginalised communities, exploring the
influences of family background, community identity, school environment and wider societal factors.

Marginalizované komunity vrátane etnických menšín, rodín s nízkymi príjmami a populácie migrantov či vysídlencov často čelia systémovým bariéram, ktoré môžu brániť dosiahnutiu vzdelania. Pochopenie faktorov, ktoré formujú vzdelávacie ašpirácie týchto detí, je nevyhnutné pre rozvoj účinných intervencií a politík zameraných na podporu rovnosti vo vzdelávaní. Tento článok syntetizuje existujúce štúdie o vzdelávacích ambíciách detí z marginalizovaných komunít, skúma vplyvy rodinného zázemia, komunitnej identity, školského prostredia a širších spoločenských faktorov.

Романо акІепат. Вістаре ле акІепатеско самхітесте № 1: Чітровід о ṗомано ві Ṗома ле чітровідесте: Сар чітрарjа дікІенас, атjаренас тІаj чітріденас амен, е Ṗомен = Romano akIepat. Vistare le akIepatesko samxiteste № 1: Çitrovid o ŗomano vi Ŗoma le çitrovideste: Sar çitrarja dikIenas, atjarenas tIaj citridenas amen, e Ŗomen

A mű a KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, "A jó kormányzást megalapozó közszolgálatfejlesztés" elnevezésű kiemelt projekt keretében működtetett Zrínyi Miklós Habilitációs Program keretében, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felkérésére készült.

Gyulán háromszáz éve él együtt, egymástól elkülönülő tömbökben a magyarság, a németség és a románság (Magyarváros, Németváros, Románváros). A három etnikum egymástól nyelvében, vallásában és kultúrájában is eltér. A vallási identitás vizsgálatakor a csoport kulturális reprezentációját vizsgáltam. A reprezentáció kifejezi az őt létrehozó közösséget, ilyen identitás kifejező elem lehet a viselet, a felvonulás az egyes ünnepségeken vagy akár az emlékműállítás is – amelyeken keresztül nyomon követhetők a vallási térhasználat helyi változásai. Jelen tanulmány egy tanulmánysorozat bevezetéseként a három vizsgált városi csoport közül elsőként a németség szakrális térhasználatának ismertetésére tesz kísérletet. Röviden bemutatjuk a helyi kisebbségek történetét, a térhasználat vizsgálatának módszereit, majd ezt követően bemutatásra kerülnek a németség vizsgálatával kapcsolatos eredményeink.

Perioada sclaviei romilor din Țările Române extracarpatice Bogdan Andriescu "Robii pălădești" și riturile de trecere în documente catagrafice (Moldova 1832-1837) Marian Zăloagă Religia/Religiozitatea romilor. Un excurs din perspectiva tipologiei și conținutului surselor documentare ardelene Daniela Popescu Presă şi percepţii despre romi: Repere identitare şi religie în perioada interbelică Manuela Marin Romii în perioada comunistă sau despre religie ca mijloc de emancipare civică